Szeretném, ha ez a blog kapocs lehetne Magyarország-NagyVilág és köztünk, akik most Portugáliában vagyunk otthon.
Annyit kérek Tőled, ki erre jársz, hogy írj (olyasmit, amiről megismerünk). Csak azért, hogy tudjuk, meglátogattál.

U.i.: Persze, ami itt megjelenik írás, kép és minden egyéb - kivéve a blog design-t - saját "termék", lenyúlni tilos :)

Magyarok Portugáliában! Csináltam levelező listát és egy csoportot az "arckönyvben"- ha szeretnétek rajta-benne lenni, írjatok! :)

2009. december 15., kedd

Ezek a portugálok, na, de kérem... - Karácsony 1.

Mivel ez most a legidőszerűbb esemény, nemde?

Jelenleg egyikünk sem őriz nagyon vidám emlékeket, tapasztalatokat. Miért? Nos, valahogy az egészben nem érezzük az embert, az emberit. Otthon nem tudom, mennyire uralkodott el a "Költs minél több pénzt az ünnep címszó alatt!" gondolkodásmód. Itt - és ez nem vicc - november második felében a bevásárlóközpont már félig pompában csilivillogott. Egyik hétfőn mentem a szokásos nagybevásárlást intézni, és mi fogad? A folyosókról hatalmas, egyébként szép, ízléses, de nagyon karácsonyi díszítés lógott. És nem egy, hanem szép sorjában mindenhol... A "szupermarket" - mi lenne a legtalálóbb magyar szó erre a fajta üzlet-típusra?? - nagykapuján átlépve van egy nagy tér, ahová mindig a legújabb akciós dolgokat pakolják ki, hadd csorogjon az ember nyála... Nos, itt több kupac játék várja a gazdikat. Igen, mert csiripelős, ugatós, éneklős, sok nyelven beszélő babák, figurák, zenedobozok, sok fényű, forgó-pörgő, csilingelő nem is tudom mik sorakoznak. Az ajánlott korosztály: hat hónapos kortól felfelé... Kipróbáltam párat: elvileg angolt és portugált tanít a kicsiknek, de olyan kiejtéssel, hogy még én is nehezen értettem meg. És nem a portugálról beszélek :) Az érdekesség: azóta többször voltam arra és nem sok gyereket láttam a kupacok között...

Az első döbbenet után jött a következő a hétvégén: szombaton koraaeste mentünk ismét vásárolni. Ennyi embert!!! Szinte azonnal hátraarcot akartam, de elhatároztuk, hogy amilyen gyorsan csak lehet, túlesünk a vásárláson. A rádióból halkan - ezt nagyon értékeltem, mert van, ahol csak úgy bömböl a zene, és még ha jó is, akkor is sok egy idő után - szólt a zene: mindegyik karácsonyi... És az emberek mintha zombik lennének, csak tolták a bevásárlókocsit, és pakolták a holmikat... Még a máskor mosolygós eladók sem voltak összhangban a boldog díszítéssel, zenével...

Szóval, ez olyan fura. Én szeretem, ha szép apránként előkerülnek a díszek, a színek, az illatok, ételek, árucikkek, zene... az ünnepi készülődés kellékei. De itt minden egyszerre zúdult ránk... PEdig tök jó dolgokat lehetne kihozni mindebből, csak egy kis lassítás hiányzik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése