A srác befejezte a gimit, majd egy bizonyos nemzetközi
program keretében 11 hónapot töltött egy magyar családnál. Volt neki
fogadóanyukája, fogadóapukája, bátyja és egy thaiföldi nővére is. :) Budapestre
járt gimibe, mindenben része volt ami egy utolsó éves budapesti diák életében
megtörténik, volt szalagavatója is. :) Egy dolgot úszott meg: nem kellett
dolgozatot írnia és felelnie sem. :)
- Hogyan tanultál magyarul?
- Bementem a Budapesti Camões Intézetbe, megkérdeztem, hogy
tudnak-e nekem segíteni. Végül egy olyan tanárnőm lett, aki nem beszélt sem
portugálul, sem angolul. Mindent magyarul mondott az első pillanattól kezdve.
- És most miért szeretnéd folytatni a magyar tanulást? Van
tervben valami magyarországi dolog?
- Nem, most kezdtem el itt az egyetemet. Azért szeretném
folytatni, mert zavar, hogy nem tudok gond nélkül végig olvasni egy magyar
regényt.
Erre mit válaszolhattam volna egy széles mosolyon kívül? :)
Tehát, fel van adva a lecke nekem is, hiszen apránként
derülnek ki a hiányosságok... de olyan jó, hogy szinte a saját megszokott
beszédtempómat használhatom, a szlengekről nem is beszélve! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése