Eddig mindenki ledöbbent, hogy milyen későn vannak az órák. Mindenki, mármint az otthoniak. Ebbe mi is beletartozunk, de amikor felfogtuk az időpontokat, fény gyulladt odabenn.
- Ahá, most már érthető, miért is kezdődnek az esti filmek-sorozatok este 3/4 11-kor. Meg az is tiszta, hogy a gimibe minek tódul befelé a sok nép késő estefelé.
Mert itt felnőtt oktatás is van, sőt, amint látom, gimisek is jönnek este tanulni.
Az első alkalommal végigültem mindkét csoport óráját. Az elsőben hárman voltunk nők, a többiek férfiak. És kb.egyedül én voltam európai (úgy kinézetre), a többiek mind indiaiak, pakisztánok... És voltunk 34 a teremben... és a tanárnő mindenkit a nevén szólított... aztán jött a második csoport. Itt már csak nyolc ember. Két csajszi Moldáviából, egy Ukrajnából, egy Romániából és én. A srácok: India, Törökország, Pakisztán. Itt ők már elég jól beszélnek portugálul, de a nyelvtan tudatosítása nagyon fontos. Szóval, ez az én csoportom. Beszélni nem beszélek úgy , mint ők, cserébe a nyelvtani és lexikai tudásom több. Érdekes ilyen nemzetközi csoportban lenni... bár azt hiszem, többet reméltem tőle... mert valahogy nincs csoporthangulat. A szláv területről jövők jól elbeszélgetnek egymással az üresjáratokban, a többiek meg nem annyira. De a tanárnő aranyos, és az elmúlt órák után már a TV Híradó 75%-t teljesen megértem, kihallom a kötőszavakat is, az igeragozást is... szóval, nem csak a kulcsszavakat. De a beszéd!! Jajj, azt hiszem, csak egy megoldás van az első időszakban: szinte teljesen bezárt/összeszorított állkapoccsal kell beszélnem. Mert annyira más a hangzásvilága ennek a nyelvnek a spanyolhoz képest. Érzékeltetésnek azt hiszem elég a következő:
Múlt héten volt Márton nap. Szent Mártonnak itt is nagy ünnepe van. Amikor körbement a kérdés, hogy melyik ország hogy ünnepli, ha ünnepli, én elmeséltem Márton és a libák legendát. A mellettem ülő csajszi, amikor a tanárnő észrevette, hogy kissé zavarosan néz és megkérdezte tőle, értette-e a magyar liba-mesét, bevallotta, nem, mert nem értett meg engem. Hát... ez durva... ott ül mellettem, és nem értett. Ennyire érthetetlenül adom ki a hangokat? (Mert azért azt már nem merem írni, hogy ennyire érthetetlenül beszélek alapszinten portugálul. )
De nem adtam fel, a kedvem megvan, de ki kell találnom, hogy mit is kezdjek ezzel az egésszel. Hogy fizikailag is érthető legyen: a fejemben minden szó portugálul hangzik, tudom is, mit hogyan kell kiejteni, de amikor megnyílik a szám, mintha nem is uralnám... nem úgy jönnek ki a hangok... enyhén erős spanyol akcentussal... hehe: magyar csajszi spanyolakcentusú portugál tudással. Jó, mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése