Igen, ismét elindult a Karácsonyra való készülődés. Ha az ember még önszántából nem akart volna ráhangolódni a dologra, sebaj, a boltok már segítenek ebben. :) Először megdöbbentő volt - tudom, lassan hozzá kéne szoknom, hogy másfél hónappal az ünnep előtt már emlékeztetnek -, mert nekem még ősz van, napsütés, indiánnyár/vénasszonyok nyara... tehát bármi, csak nem Karácsony előszele. Aztán mikor már nem az első döbbenet tartott hatása alatt, gondolkodni kezdtem ezen az egészen. Mutatok pár képet, utána elmondom, mire is jutottam.
Megpróbáltam elfelejteni, hogy milyen hónap hányadik napja van és csak belefeledkezni a kirakatokba. Ebben segített, hogy mint a kisgyerek, mindent megfoghattam, kipróbálhattam. Igaz, a képek is elárulják, hogy a dolgok tömegyártásban készültek, de ez egy rövid ideig nem érdekelt. Csak nézegettem, járkáltam, gondolkoztam. Apránként kizártam a külvilágot, nem az árak érdekeltek, sem a polcokat éppen feltöltő munkatársak. Valahogy egyszeriben megéreztem a hideg hó illatát, színét, a finom sütik ízét, a csomagolópapírok zizegését, a szaloncukor csokimázát, a csípős hidegben a karácsonyi vásárok hangulatát, a nagykabátba-sapkába- sálba-kesztyűbe-csizmába bebugyolált embereket, akik kezében apránként már egyre kevesebb hely van a csomagoknak vagy csak egyszerűen a nagy forgatag sűrűjében sodródnak talán most egy ideig nem átkozva a "kirakodóvásár" által okozott bolygatagot. (Tudom, ilyen szó nincs a magyarban, de ez jött ki belőlem, hiszen egyszerre forgatag és bolyongás.)
Tudom, itt megint nem lesz hideg a Karácsonyunk. Mármint az a hideg, ami otthon szokott lenni. Itt vagy esős lesz vagy száraz. Hiányozni fog az otthoni utcák hangulata, de ami itt vár, azt majd gondolatban kiegészítem.
Lesz egy újítás: külön adventi naptár helyett nálunk a fenyő segít majd visszaszámolni. Most már tudjuk, hogy itt december elején már szokás a fát felállítani, díszekkel együtt. Mégis ez nekünk kicsit hangulatromboló, hiszen teljes pompájában Szenteste kezdetével legyen egy kis időre a családtagunk. Ezért az ötlet: minden nap egy kis díszt kap a fa, így apránként öltözik fel és dec.24-én lesz kész. A ruhája szinte minden darabja megvan, csak a FA maga hiányzik még. Remélem, már vár minket valahol, tudja, hogy megyünk érte, még ha mi most csak reménykedünk a találkozásban és fogalmunk sincs, hogy hol bukkanunk rá.
Ti, hogy álltok az ünnepi készülődéssel? Kinek mikor indul be a kismotor ott belül?
