Szeretném, ha ez a blog kapocs lehetne Magyarország-NagyVilág és köztünk, akik most Portugáliában vagyunk otthon.
Annyit kérek Tőled, ki erre jársz, hogy írj (olyasmit, amiről megismerünk). Csak azért, hogy tudjuk, meglátogattál.

U.i.: Persze, ami itt megjelenik írás, kép és minden egyéb - kivéve a blog design-t - saját "termék", lenyúlni tilos :)

Magyarok Portugáliában! Csináltam levelező listát és egy csoportot az "arckönyvben"- ha szeretnétek rajta-benne lenni, írjatok! :)

2010. december 31., péntek

Újesztendő

2010. december 31. este 6 óra 38 perc. (Itt, Odivelasban, a laptop órája szerint.)
Kész a húsleves, az igazi szilveszteri vacsora elkészítése még vár. (Lesz azért virsli, mustár... és ha erőm még kitart, akkor kaszinótojás is. Vagy lehet, az csak holnap a lencseleves kíséretében :) )

Fura dolog ez az évvége: két családból jövünk, azonos értékek mentén neveltek, ám különbségek így is akadnak. Például a mai nap: "második családomnál" nem ünnep-ünnep, de azért mégis egy kicsit. Én pedig hozom a következő emlékeket: Rádiókabaré különadása 2.5 órán keresztül; sötét, csillogó, lámpafényes, trombitálós, konfettis, cidrizős és vidám séta a Nagykörúton Anya kezét fogva; igazi barátokkal házibuli; csendes, beszélgetős vidám este amikor az életreszóló négyes-lányosfogat közös kívánságokat ír egy lufiba és nekiereszti a nagyvilágnak éjfél után a padlásról az ablakon át a csillagos égbe; a Himnusz a Tv-ben.
No, ebből az emlékek kavalkádjából lesz idén - ma! - immár a második személyre szabott, "csak a mienk" ünnep. Igaz, portugál fűszerezéssel: a horizonton min. 3 tüzijáték gócpont és éjfélkor csörömpölés: aki él és mozog, kinyitja az ablakot/kimegy az erkélyre, ház elé, utcára lábossal/lábosfedővel és fakanállal és nekiáll "kezeszakadtából" tapsolni. Ez aztán jó kis hangzavarhoz vezet, hiszen egy kézben az ütő, míg a másikban a "hangszer" és mindenki a saját ritmusát követi, nincs itt karmester, kérem szépen :) Idén ha sikerül, akkor hanganyagot és készítek az eseményről. Tavaly az ablakban dideregve, az utcai és égi "zenebonát" lehalkítva magamban, olyan jó érzés volt elénekelni a Himnuszt. :)

Mindegyikőtöknek, aki olvassa az írásaim, kívánok sok szép percet, órát, napot az Újesztendőben. A nehézségek meg/túl/átélésére erőt, a vidám pillanatokhoz pedig jó emlékezőtehetséget :)

2010. december 31. este 7 óra 07 perc. (Itt, Odivelasban, a laptop órája szerint.)

2010. december 18., szombat

Jótékonyság



Dec. 19-én du.5 órától Lisszabonban a vörösiszap okozta károk rendezésére gyűjtenek pénzbeli adományt. Komolyzenei koncert lesz, a belépés ingyenes, helyszín:

Foz Palota - tükör terem, Praça dos Restauradores, 1250 Lisszabon.

Ha valaki utalni szeretne:

MAGYAR KÁRMENTŐ ALAP, IBAN: HU28 1179 4022 2222 2222 0000 0000


lama toxica.jpg

Coat of Arms of Hungary.svg

Informo V.ª Ex.ª sobre o Recital de Solidariedade para com o povo Húngaro, vítima do desastre de Lama Tóxica, a decorrer na Sala dos Espelhos do Palácio Foz.

Para uma informação mais completa sobre os programas e os Curricula dos intérpretes, poderá consultar o nosso sítio electrónico em www.gmcs.pt.

A sala abre ao publico meia hora antes do inicio do Recital, e a entrada, como de costume, é livre.

PROGRAMAÇÃO CULTURAL DO PALÁCIO FOZ

Sala dos Espelhos

19 de Dezembro de 2010

17h00m – Recital de Solidariedade para com o povo Húngaro, vítima do desastre de Lama Tóxica

Piano: Brian Mckay, Paula Grimaldi, António Vitorino D’Almeida, Andrea Teixeira; Nuno Viera de Almeida; António Rosado

Mezzo-soprano: Juliana Mauger, Liliana Bezineche, Larissa Savchenko

Flauta: Gyöngyvér Martins

Acordeão: Nelson Almeida

Saxofone: Nuno Miguel Silva

Violino: István Balázs; Varojan

Programa em actualização

Vimos por este meio solicitar uma ajuda aos nossos parceiros, cujo apoio será, sem dúvida, de inestimável importância para a reconstrução das zonas atingidas. Os donativos podem ser deixados no local do concerto (Palácio Foz, Sala dos Espelhos, dia 19 de Dezembro às 17:00 horas) ou, ainda, enviados por transferência bancária para a conta da MAGYAR KÁRMENTŐ ALAP, IBAN: HU28 1179 4022 2222 2222 0000 0000.

További szervezés

Kicsit megkésve adok hírt, hogy kaptam-kaptunk meghívót az új nagykövetünk bemutatkozó fogadására. :) Végül csak én mentem, mert az egyetemen is szerveztek szakmai találkozót-vacsorát, szóval osztoztunk: ki ide, ki oda.
Azért nem voltam egyedül, hiszen van(nak) már itt ismerősök :)
A fogadás hivatalos mivolta talán csak a köszöntőben volt érezhető, az est további részében tényleg baráti hangulat uralkodott. A hidegtálas asztal mellett valami más is várt. Valami nagyon finom: marhapörkölt a hozzávaló körettel és uborkával, és székelykáposzta tejföllel. A véletlen úgy hozta, hogy személyesen is megismertem a szakácsnőt :) Igaz, a pár perces beszélgetés folyamán kiderült, hogy nem csak ez a megbízatása :) Nagyon kedves hölgy a férjével egyetemben. Vele már találkoztam a mikulás-ünnepségen. És erre ő is emlékezett :) Mondta is, hogy "Hiszen, mi már találkoztunk egy hete." Nekem nem szokásom elvárni bárkitől is, akivel csak egyszer pár mondat - köszönés - erejéig találkozom hogy a követező alkalommal ismerősként üdvözöljön, főleg, amikor olyan sok az ismeretlen ember körülöttünk. Ezért is nagyon jól esett, hogy megismert. :)

És akkor most az "eltökélt szándékomról" további információ, igaz, csak egy röpke mondat: ha minden jól alakul, egy hét múlva talán már sokkal jobban bővül a kör. :) De mindent a maga idejében. Csak drukkoljatok!

U.i.: egy munkahétnyi napsütéses idő után ma ismét esik és hideg van, brrr....

Szervez(ked)és

Akkor, amiről tegnap kezdtem írni, most folytatom.
Eltökélt szándékom, hogy Magyarországtól úgy 3000-3200 km-re sikerüljön a magyarokat megtalálnom és lehetőséget adnom nekik-nekünk az ismerkedésre. Lehet, hogy nagyon is optimista vagyok? Lehet. Kaptam már biztatást és figyelmeztetést is - nehéz munka lesz - egyaránt. Rossz szót még nem. És ez a legfontosabb!

Az egész egy orvosi vizsgálattal kezdődött. Szükségünk lett volna szakorvosra, tudtuk, hogy milyenre. Ám azért körbekérdeztem, hogy ez itt hogyan is működik. (Erről is lesz majd mese, és nem túl vidám... már, ami a rendszert illeti.) Körbekérdeztem volna, de alig volt pár ismerős. Így fogtam magam és a tavalyi mikulás-ünnepségre szóló meghívó címlistájában szereplőknek ismeretlenül küldtem egy segítség kérő emailt. Jött is rá válasz :) Ekkor elhatároztam, lesz ez még működőbb is. Hiszen az hihetetlen, hogy itt élünk jó messze Magyarországtól, itt élünk azért nem eget rengetően sokan, itt élünk és csak kisebb csoportok ismerik egymást, de a csoportok egymásról keveset tudnak. Ez engem nagyon zavart. Jött a meglévő címek tulajdonosainak az újabb üzenet, a régi szervezők megkeresése, hogy tudnak-e segíteni nekem egy kicsit... és ez a valami működik. :)
Persze, vannak olyanok sokan, akik már több éve, évtizede itt élnek. Minden tiszteletem az övék, akármiért is jöttek el ilyen messze. Ebből a tiszteletből is táplálkozik a lelkesedésem. Aztán meg abból is, hogy láthattam már példát az általam elindított levelezőlista segítségével a másik segítésére. Hiszen pont ez a célom: akármilyen apró-cseprő gondunk is van, legyen kihez fordulni. Ha csak véleményért, ha tapasztalatcseréért vagy akár konkrét segítségért is. Én nyitott vagyok adni is és kapni is. Remélem, a többiek is osztják a véleményem.
Sok sikert Nekünk!

2010. december 17., péntek

Komolyodik a dolog

Mármint, ami az itteni szervezést illeti. Ugye, ott a kis felhívás a Portugáliában élő magyarokhoz a blog elején. Na, erről beszélek. :) De sajnos nem most. Majd a hétvégén. Csak annyit, hogy voltunk nagykövetségi bemutatkozó fogadáson, és kaptunk finom, de tényleg nagyon finom hideg tálas kaját és marhapörköltet, székelykáposztát... hm :) És ma még nem ettem, szóval, abbahagyom a nyálcsorgatást :) Tehát, van mit mesélni :)

2010. december 10., péntek

Honnan tudhatod, hogy itt a tél?

Minden úgy másfél hónapja kezdődött, reggel.
Ébredés és ágyból kikászálódás után nálam nagyon gyorsan a fürdésnek kell következnie, különben nem vagyok használható. Ez is egy szokásos reggelnek indult. Beálltam a kádba, zuhanyzás indul. Már vagy öt perce zuhanyoztam, amikor észrevettem valamit, ami egy tudatalatti vagy inkább addig nem tudatosult mozdulatom volt. Mégpedig: bedugtam a lefolyót. Annyira hideg volt a kád, hogy reflex mozdulat volt az egész. Ezzel az aprósággal ébredtem rá a tényre: megérkezett a tél.
Eme reggeli felfedezést követte jó pár újabb reggeli zuhanyzáskor született megfigyelés azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországról idevetődött ember mikből is állapíthatja meg, hogy eljött a télnek nevezett időszak. (Naptár és ünnepi készülődést nem ér ide bele számolni ;-) )
Akkor a lista:
1. Bármikor is fürdesz/zuhanyzol, első mozdulat a lehető leghuzatmentesebbé varázsolni a fürdőt.
2. Előkerülnek a pulcsik, zoknik, melegítők. Olyan igazi, "nagyker" mennyiségben. Már, ami egy sima lakásban előfordul. (Bocs a képzavarért.) Tehát: este felé a felvett gúnya minimum két pulcsi, zokni és néha nadrág + egy jó kis pokróc körbe-körbe. (Nálam még a sálak is használatban vannak.)
3. Ismét átfut az agyadon, hogy venni kéne valami hősugárzót, sőt, talán még az árakat is megnézed. Aztán meggyőzöd magad, hogy egy telet már sikerült túlélni fűtés nélkül, talán idén is menni fog.
4. Az ablakon estére a pára nagyon szépen csillog, de BELÜLRŐL!! Még a minden oldalról befújó szél sem szárítja le.
5. Kísérteties hangok jönnek az ablakok felől. Persze, csak a szél játszadozik a füleddel. Egyetlen megoldás az ablak kinyitása lenne, de akkor kintről befú a szél. (Néha kint melegebb van, mint bent...)
6. Szutykos az idő, borús, hol esik, hol zuhog, hol ömlik, hol meg csak szimplán a ruha minden résébe bebújó nyirkos valami van.
7. Megtanulod, melyik ruha büdösödik be a mosás után harmadik napon a négyfal közti szárítás során. Milyen jó, lehet majd újra mosni!
8. A családi kasszát megcsapolhatod - szinte kedvedre -, hiszen egy indok mindig kéznél van: Esernyőt kell vennem, mert a szél megint széttörte.
9. Egyre jobban megszereted azokat az ételeket, amelyek sütőben készülnek. Már azon gondolkozol, hogy milyen átalakításokkal lehetne az albérleted konyhájából igazi nappali-háló-fürdő egyveleget kialakítani. Ezen kívül még akár igazi konyhatündér is válhat belőled, csak a téli tudományod a forró nyár alatt ne felejtsd el!
10. Egy kérdés, amire válaszom még nincs: mi a fészkes fenéért használnak a portugálok egy rétegű, tóló"ajtós" ablakot? Huzatos, a sínben áll a víz, nem lehet hozzá szigetelő szivacsot sem venni - ezekhez az ablakokhoz nincs -, nyáron nem lehet tárva-nyitva az ablak, pucolásnál meg mindig marad egy csíknyi kosz középen, amit nem lehet elérni.

Íme a delikvens:

Vezetni tanulni


Igen, egyre jobban érlelődik bennem az elhatározás. Sőt, már tettekben is megmutatkozik.
1. Tudom, hogy código da estrada portugálul annyit tesz, hogy KRESZ.
2. Kerestem már gyakorló oldalakat is. Eredmény: a legtöbb helyen megcsinálhatod a tesztet, de eredményt csak regisztráció - és fizetés - után kapsz. Ezért ebből nem sokat tanultam, bár találtam egy oldalt, ahol van két ingyen teszt sor. Ebből egyet megcsináltam: 6 hibapont úgy, hogy nem is néztem bele a portugál KRESZ-be. A magyarból pedig egy kivonatom van, szabályokkal és a leggyakrabban elrontott kérdésekkel és megoldásokkal.
3. Szereztem portugál KRESZ könyvet. A kedves szomszéd családtól. Mivel ők már mindannyian tudnak vezetni, nálam maradhat a könyv, amíg csak szeretném.
4. El is olvastam a könyvet, sőt szótáraztam is. Van most már szép színes-szagos jegyzetem is, ami azért még elég hiányos, de a lényeg, hogy elkezdtem :-)
5. Újabb társalgás a szomszédék nagyobbik fiával. Igaz, más ügyből kifolyólag kopogtam be hozzájuk, de ha már André nyitott ajtót, akkor:

- Lenne pár kérdésem a portugál autós iskolákkal kapcsolatban.
- Persze. A könyv maradjon csak nálad, nekünk nem kell. És nem kell elsietni sem az egészet. Beiratkozás után kb. 3 hét múlva kezdheted el, addigra megkapod rá az engedélyt. (Hm... néztem is nagyot, André mosolyogva csak annyit mondott: Bürokrácia.) Aztán ha vége a gyakorlatnak, nem kell azonnal vizsgázni menni, egy év alatt kell megcsinálni.
- És itt is van alap 1500 kérdés, amiből kérdezhetnek?
- Nem, bármilyen kérdés lehet. 30 db. van, mind 1 pontos és 3 hibád lehet.
- Magyarországon ezután jön a rutin pálya + vizsga + forgalom + vizsga. Itt is, ugye?
- Áááá, nem. Itt ha megvan a KRESZ, akkor 2 alkalommal beültetnek a szimulátorba utána pedig mehetsz forgalomba.
(Na, itt hüledeztem és be is paráztam kicsit. Megnyugtatásomra azt kaptam, hogy régebben a szimulátor helyett a házunk közelében lévő murvás területre jöttek ki egy kicsit gyakorolni az elindulást, kanyarodást, hátramenetet. Talán nekem ez jobb lenne ma is.)
- De nem kell félni, minden jó lesz.
- Hány gyakorló óra van? Mennyi idő egy alkalom? Itt is kell kötelezően vezetni sötétben? A vizsgán itt is előfordul a zsebbe fizetés?
- Úgy 40 alkalom és egy alkalom 50 perc nagyjából, akkor mész, amikor időd van, ugyanaz a tanárod végig, de persze lehet cserélni.
- Otthon is, bár akkor kicsit rossz szemmel néznek a diákra, mert első körben azt gondolják, ő volt ludas, amiért cserélni kellett.
- Igen, itt is. Hallottam már a vizsgán plusz fizetésről, de azt itt a tanár adja a vizsgabiztosnak. De azért ez nem jellemző. (Gondolom, azért nem saját zsebből fizeti a diákja két szép szeméért...)
Szóval, tényleg, nem kell félni, csak nyugodtan készülj, aztán menjél el beiratkozni.

Addig is, KRESZ-re fel!

2010. december 9., csütörtök

Jegyeket és bérleteket...5. - gyakorlati tudnivalók

A metró jegyek áráról szóló bejegyzésből kimaradt egy típus: a zapping. Ez annyit tesz, hogy a zöld/kék mágneskártya feltöltésekor ebben a lehetőségben adott pénzmennyiségek közül kiválasztunk egyet - van olyan, amivel kapunk pár eurócentet ajándékba - és ezzel nem csak a metrón, hanem a Carris járműveken ill. a hajón is utazhatunk. Ha nem zappingolunk, akkor csak vagy erre vagy arra a járműre lesz érvényes a kártyánk. Ám, ha az adott pénzt elköltöttük, akkor tölthetünk másik utazási módra is. Ami a lényeg: egyszerre csak egy fajta lehet rátöltve a kártyára. Ezzel már párszor megjártam, míg végre megértettem, hogyan is működik a rendszer. Tapasztalat: megéri a zapping üzemmódra váltás, mert így biztos, hogy mindenre felszállhatunk. :-)

A jegy-bérlet érvényesítése:

1. Metró: minden egyes állomáson jobbra és balra is várnak az átjáró kapuk. Minden kapu felett és jobb oldalt az érvényesítő panelon térd magasságban világít vagy egy zöld nyíl - a te oldaladról lehet átmenni a kapun - vagy egy piros X - ellentétes irányból jöhetnek át -, ám a nép baromira nem figyel erre, és néha mint a birkák mennek, és csodálkoznak, hogy miért nem engedi őket át a kapu. Az érvényesítő panel mindig jobbkézre esik. A tetején van egy érzékelő rész - a zöld/kék kártya fotójával - erre kell rárakni a kártyát/bérletet, majd a kép felett vagy zöld vagy piros fény villan hang kíséretében. A fényjelzéskor az egysoros kijelzőn a gép kiírja, hogy mit érzékel: érvényes kártya + mennyi pénz van még a kártyán - zöld fény esetében -, ill. nem érvényes kártya - piros fénnyel egyetemben -. Ez után vagy mehetsz az oldalra szétnyíló kapuszárnyakon keresztül vagy nem. Ez utóbbinak oka lehet: nem jó kaput választottál, nem érvényes a jegyed/bérleted (pl.: nincs rajta elég pénz - logikusan ez a bérletre nem vonatkozik ), a gép egyszerűen rosszul érzékeli a "papírodat". Bármelyik eset áll fenn, még egy próba olykor csodákra képes és szabad az út. Ha nem, akkor lehet segítséget kérni a közelben cirkáló metrós segítőktől. A hivatalos titulusukra még nem jöttem rá, mert nem ellenőrök, nem forgalomirányítók, se nem rendőrök. Persze a segítség kérés akkor nyerő, ha szabályosan akarsz utazni és tényleg nem te vagy a ludas a piros fény felvillanásában.

2. Carris: a zöld/kék kártyát állványra felszerelt sárga-fekete készülékhez kell hozzáérinteni. Ismét zöld vagy piros fény és csipogás és a már ismert írásbeli tájékoztatás rövidebb formája: érvényes/nem érvényes jegy. Minden járművön több gép is van, így nem kell azonnal az elsőhöz menni. A villamosoknál a helyzet annyiban változik, hogy bármelyik ajtón fel- és le lehet szállni, így néha tömegbirkózássá válik az érvényesítés.

3. Rodiviária de Lisboa: buszok, csak az első ajtón van felszállás és ezzel egyetemben a vezetőnek kell láttamoznia a bérletet egy fejbólintás formájában vagy a szélvédő tövében elhelyezett jegylyukasztóba belesüllyeszted a jegy megfelelő oldalát.

4. CP, azaz Comboios de Portugal (a gyorsvasút): vehetsz jegyet a pénztárnál, ekkor szorongathatod a kalauzra várva. Feltöltheted a CP-re szóló zöld kártyát (ez nem egyenlő a metró-Carris kártyával, külön kell venni vagy automatából vagy a pénztárnál) automatánál/pénztárnál, majd ugyanaz a procedúra vár, mint a metró kapuknál.

Azt hiszem, ennyi :-)
Jó utat mindenkinek, ha egyszer eljön ide. Segítség tőlünk bárkinek bármikor ingyenes ;-)

Karácsonyfa!

Tavaly már meséltem arról a döbbenetes felfedezésünkről, hogy itt Portugáliában mennyire elterjedt a műfenyő és milyen hamar be is költözik a lakásba karácsonyi díszként. Jobban mondva, téli készülődés részeként :)
Az emlékek arra ösztönöztek, hogy felhagyjunk jó magyar szokásunkkal, de csak részben. Méghozzá a favásárlás időpontjával kapcsolatban. A többi maradt. Tehát: élő fenyő - akárki akármit mond, bocsánat, de ebben nem vagyunk természetbarátok, másban igen :) -, földlabdával. Olyasmi, mint lehetőleg későn hullajtsa a leveleit most nem érdekes, mert itt, amennyire feltérképeztük a kínálatot, ez szinte megfizethetetlen. Erre most nem futja.
Múlt héten már sokadszorra toltam el a bevásárló kocsit a fák mellett, de az ár visszariasztott. 14.99 € - ez sok egy lucfenyőért. Minden nap kis reménykedéssel gondoltam az árra, hogy talán lesz ez olcsóbb is és az olcsóság nem jár együtt a fa egyenesarányú kopaszodásával. A csoda dátuma: 2010. december 7-e. Az ár: 8.99 €. Az eredmény:


Egy estét kellett még összekötözve kibírnia, mert december 8-án éjjel két új szerető gazdája elindult, hogy földet szerezzen kiegészítésképpen a már meglévő mennyiséghez. (Ami egy nagy virágcserépbe belefért volna.) Zacskó, ásókanál - ami egyébként a normális leveses kanál másfélszerese és a mindennapokban a konyhában használom - és irány a négy napja esővel áztatott bokorrengeteg a házunk tövében. Tíz perc múlva már a kibontott fenyő alá lapátoltuk, azaz kanalaztuk a friss földet. Ma reggel egy apró pincebogárral találkoztam, remélem, más kedves kerti állatnak nem adunk otthont tudtunkon kívül. Az ültetés után pedig a friss fenyőillat mellett ez a látvány fogad:

Persze, még hátravan a végleges állapot megtalálása, de azért biztató, nem?

2010. december 5., vasárnap

Jegyeket és bérleteket...4. - hasznos tippek

Ezt a bejegyzést azoknak a gondolatoknak, megfigyeléseknek szánom, amik így lassan két év tapasztalatából egyszuszra az eszembe jutnak :-)

1. Lógni nem szerencsés, a büntetés akár az "alapjegy ár x 150" képlet végeredménye lehet bármelyik tömegközlekedési eszközön.
2. Ha a metrón belépéskor nem érvényesíted a kártyát, csak a kilépéskor, akkor a rendszer alapból úgy veszi, mintha átlépted volna a zónahatárt és így a nagyobbik összeget vonja le.
3. Az előző pontban leírtak miatt ha nyitva van a kapu, ne azon menj át, mert életbe lép a 2. pont a kilépéskor történő érvényesítéskor.
4. Ha törvénytisztelő utas vagy, érvényes a kártyád, de kilépéskor mégsem akar kinyílni a kapu, menj másikhoz, vagy egy idő után odajön hozzád a "biztonságiőr, utas-segítő", aki kienged. (Ha ilyen nincs, és egyik kapu sem akar nyílni, marad a bakugrás.)
5. A kártyán lévő összeget ellenőrizheted a be-kilépéskor, ha ránézel a leolvasó-érvényesítő részre a kapun vagy a felöltő automatáknál a megfelelő menüpontban.
6. Az ellenőrök nagyon rendesek, ha minden OK. Öltöny-nyakkendős egyenruhások, párban járnak, és kegyetlenül leráncigálnak ha lógni próbálsz és nem akarsz önszántadból leszállni. Segítségükre vannak az utasok is, ők általában verbális úton késztetnek a szófogadásra. (És a jármű addig áll, amíg le nem szállnak a felek.) Volt, akire már vártak az ellenőrök és a metró biztonsági szolgálat emberei miután az egyik megállóban felszállt és a szerelvény elindult. A következő megállóban le kellett szállnia díszkísérettel körbefonva.

Jegyeket és bérleteket...3.

Az előző két részben szó volt a jegyekről, most nézzük a bérleteket, de nem az összeset, mert abba még én is belezöldülnék, ha rögtön át kéne látnom. Csak arról írok, amiket már használtunk. Minden bérlet 30 napig érvényes, de nem csak hónap elsejétől, hanem a feltöltés napjától számítva. Ha jól tudom, minden hónap 15-ig lehet feltölteni a bérletet, de ez azért kicsit "kósza infó", mivel mi mindig hónap utolsó munkanapján intézzük el az egészet a következő hónapra.
Akkor hát az árak egy bérletre:

Lisszabonban Carris járművekre: 22.58 €
Carris egész hálózata: 28.00€
Lisszabonban metró: 18.70 €
Metró egész hálózata: 27.55 €

Rodoviária de Lisboa (RL)- ez külön fejezet lehetne, mert a jegyekhez hasonlóan a bérletekből is Dunát lehet rekeszteni. Akit érdekel, tessék, itt az egyik hivatalos lap. Én maradok a következő adatoknál:

RL(1) + metró: 30.25 €
RL (1) + Carris: 34.60 €
RL (1 ) + metró + Carris: 34.90 €

Persze, lehet, hogy valaki nem az RL (1) típust veszi, hanem a másik kettőt, azok drágábbak, itt meg lehet nézni, hasonlítgatni stb.

Mi alapvetően nem használjuk a Carrist, mert a metró hálózat olyan szinten lefedi a várost, hogy nincs rá szükségünk. Persze, ha úgy döntünk, hogy turistáskodunk egy hónapig, akkor azt a pár eurót rászánjuk, mert nem nagy a két bérlet típus közti különbség.

Jegyeket és bérleteket...2.

Eddig tartott az egyszerűbb rész :-)
Most jöhet a környező buszjáratokkal kapcsolatos tudnivaló.
Megint alapvető segítség a térkép. Tudom, kicsi kép, ám igazából a lényeg - a koncentrikus körök - látszik. Ami viszont becsapós, mert itt több felosztás van - több típusú jegy -, de itt végképp nem jöttünk még rá, hogy mi meddig tart. Itt is km-rekben számolnak, ez fix. A cég név változik: Rodoviária de Lisboa és ismét egy út/felnőtt az alap.


Egy zónán belül helyszínen: 0.95 €
Első típus helyszínen: 1.95 €
Második helyszínen: 2.80 €
Harmadik helyszínen: 3.60 €
Negyedik helyszínen: 3.80 €
Ötödik helyszínen: 4.10€

Ha ez így túl drága lenne, lehet venni jegytömböket is. Egy jegy két útra érvényes, egyszer a tetejét, máskor az alját kell kilyukasztatni a géppel. És hogy még legyen egy csavar a dologban: különböző jegy típushoz különböző mennyiségű jegy/tömb jár.

A típus (ez az egy zónán belülre érvényes - tapasztalatból tudom): 9.50 €/5 db. (10 út)
B típus (ez egy zónahatár átlépésekor kell - tapasztalat megint): 7.41 €/3 db. (6 út)
C típus (sose próbáltuk még): 9.00 €/3 db. (6 út)
D típus (nincs adat): 7.70 €/2 db. (4 út)
E típus (??): 10.08 €/2 db. (4 út)