Néptánc + mi = Paprika csoport

Ami a videón látható, ó, kérem, szépen, már a "haladó" tudásunk.
A magyar csoport tehet mindenről! :) Az Élet pedig ismét megkeverte a lapokat és érdekes leosztást adott.
1. kártya: Kezdődött az egész 2010-ben, amikor ősszel a nagykövetségen bogrács-gulyásozás keretében találkozhattunk az új követségi munkatársakkal. Ez egy igazán baráti, teljesen "laza-hétvégi" délután volt. Nekem azért is emlékezetes, mert itt találkoztam újra egy régi gimis és énekkaros társammal. Egyikünk sem gondolta, hogy Budafokról indulva itt hoz össze minket a sors sok év múlva. Pár perc beszélgetés után azért előjött a "Mi hiányzik de nagyon otthonról?"- téma. Megtudtam, hogy Ritának a néptánc az egyik pótolhatatlan dolog. :)
2. kártya: Működött már egy ideje a gyerekek hétvégi magyaros foglalkozása. Ennek segítségével ismertem meg Attilát, akiről kiderült, hiába a számítógépes napi munka, ő bizony néptáncolt, és játszik is jó pár hangszeren. A zenészi apróság: a Tavaszi szeles videóban láthatjátok, talán ki is találjátok, melyik zenész is ő. :) 
3. kártya: Volt nekünk egy 2011-ben megrendezett magyar Mikulás délután a követségen, ahol az aprónép tanult pár alaplépést. Ott ismét előjött az ötlet, hogy kéne akár a gyerekeknek, akár a felnőtteknek néptáncot tanítani. (Persze, ha van rá kereslet.) Attila nem ismerte Ritát, Rita sem ismerte Attilát, de Eszter ismerte mindkettőjüket. :) Még egy emberre volt szükség: aki helyszínt talál. Erre még várni kellett kicsit.
4. kártya: 2012 februárja, nyitó néptánc délután a követségen. Kicsit féltem, milyen is lesz, hiszen sokan vagyunk, sok félék, magyarok, portugálok és még ki tudja milyen ország képviseltette magát, hiszen a buli nem zárt körű volt, dehogy! Magyar-portugál-angol trióban folyt az oktatás. :) A végén csak mosolygós arcokat láttam... persze, néha összeakadt a lábunk, de annyi baj legyen.

5. kártya: megérett a rendszeresség és termünk is lett. A fenti videó is ott készült. Ha minden jól megy, hetente egyszer hétköznap este "miénk itt a tér". :) Ebben a teremben más népek táncai is pörögnek-forognak, így született meg a videó is.
Nyár elején a termet fenntartó skót St. Andrew's templom és a hozzájuk tartozó közösség szervezett egy táncbemutató és -tanító délutánt. A kulturális esemény nem titkolt szándéka volt a terem-fenntartáshoz némi anyagi hozzájárulás, mert nincsen fix teremdíj a heti bérlésben, becsületkassza van. A skót-ír-magyar-brazil táncdélutánra volt belépő, de azért ki lehetett váltani házi készítésű enni-innivalóval. :)

Be kell vallanom, ez a fellépés már a második volt. Az igazi tűzkeresztség még tavasszal történt: a Muzsika Hangjai című angol nyelvű, de teljesen portugál rendezésű és szereplőkkel előadott színdarabban a "népek fesztiválja" keretén belül léptünk igazi színpadra. :) Az eredeti történeten kicsit változtattunk a szerepléssel, de ha egyszer táncolni van kedvünk, akkor táncolunk. :)

Még sok csujjogatást, átvetőst, akasztóst és társait kívánok magunknak és mindenkinek, akinek kedve van csatlakozni hozzánk. :)