Kicsit megkésve adok hírt, hogy kaptam-kaptunk meghívót az új nagykövetünk bemutatkozó fogadására. :) Végül csak én mentem, mert az egyetemen is szerveztek szakmai találkozót-vacsorát, szóval osztoztunk: ki ide, ki oda.
Azért nem voltam egyedül, hiszen van(nak) már itt ismerősök :)
A fogadás hivatalos mivolta talán csak a köszöntőben volt érezhető, az est további részében tényleg baráti hangulat uralkodott. A hidegtálas asztal mellett valami más is várt. Valami nagyon finom: marhapörkölt a hozzávaló körettel és uborkával, és székelykáposzta tejföllel. A véletlen úgy hozta, hogy személyesen is megismertem a szakácsnőt :) Igaz, a pár perces beszélgetés folyamán kiderült, hogy nem csak ez a megbízatása :) Nagyon kedves hölgy a férjével egyetemben. Vele már találkoztam a mikulás-ünnepségen. És erre ő is emlékezett :) Mondta is, hogy "Hiszen, mi már találkoztunk egy hete." Nekem nem szokásom elvárni bárkitől is, akivel csak egyszer pár mondat - köszönés - erejéig találkozom hogy a követező alkalommal ismerősként üdvözöljön, főleg, amikor olyan sok az ismeretlen ember körülöttünk. Ezért is nagyon jól esett, hogy megismert. :)
És akkor most az "eltökélt szándékomról" további információ, igaz, csak egy röpke mondat: ha minden jól alakul, egy hét múlva talán már sokkal jobban bővül a kör. :) De mindent a maga idejében. Csak drukkoljatok!
U.i.: egy munkahétnyi napsütéses idő után ma ismét esik és hideg van, brrr....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése